Megérkeztünk hosszú és fáradságos kiküldetéseinkből. Nagyon úgy tűnik megfelelő mennyiségű agysejtünk is maradt, hogy folytassuk eddig megkezdett munkáink, így én úgy döntöttem kezdem egy laza kis képes Grönlanddal.

Kedves blogtársam fog nemsokára közreadni egy kis beszámolót kiküldetésünkről. Hamarosan olvasható lesz, szép képekkel.

És mielőtt elfelejteném! Már nem is egy társam akad, csatlakozott hozzánk egy újabb személy aki velünk együtt szintén  az egyetemi abráziós folyamatok aktív részvevője. Kedvence bora a 365 névre hallgat és szereti a gumicukrot (főleg a vodkába áztatottat), talán ez mindent elárul róla.
Szóval viharos tapsot kérek T48G-nek! (szegény gyermek egy klón a Star Wars-ból. A Kamino bolygón pedig ilyen neveket adnak nekik.)

Most akkor térjünk át Grönlandra.

Grönland a Föld legnagyobb szigete, a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége terület szerint.
Földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag a dán fennhatóság miatt Európához tartozik. 

A szigetet 982-ben fedezte fel Vörös Erik viking hajós, Ő nevezte el „zöld föld”-nek. Tudományos felkutatását Fridtjof Nansen kezdte meg 1888-ban. 1979-ben önrendelkezési jogot kapott Dániától, így saját parlamentje és miniszterelnöke lett.
1985 óta már nem tartozik az Európai Unióhoz.

Grönlandnak 2008 júliusában 57 564 lakosa volt, a népszaporulat éves üteme kb. 0,064%. A várható életkor átlag 69,46 év .
A lakosság zöme az eszkimó (inuit) őslakossághoz tartozik, arányuk 88%. Az eszkimók mongoloidok, az indiánok közeli rokonai. Mióta a terület Dániához tartozik, azóta élnek itt dán betelepülők is, valamint a két népcsoport keveredéséből származó sajátos réteg is létrejött a szigeten. A dánok és a keverékek aránya 12%

A dán mellett hivatalos a grönlandi nyelv, utóbbi az eszkimó-aleut nyelvcsalád tagja, annak eszkimó ágához tartozik. A terület hivatalosan kétnyelvű ugyan, ám az átlagpolgárok többsége csak a meglehetősen sajátos helyi nyelvet, az inuitot (eszkimó) beszéli. Beszélik még néhányan az angolt is.

Nyugati és keleti partvidéke hegyvidék, amely az Izland felőli oldalon a 3000 m magasságot is meghaladja. Csak északkeleti és délnyugati partvidéke, a sziget területének mintegy 15–16%-a jégmentes. Belsejét 2000–3000 m vastag jégtakaró borítja (1,8 millió km²). A jégtakaróból kiálló csupasz sziklacsúcsok a sziget keleti oldalán emelkednek a legmagasabbra (3970 m).

Néhány jó kép a sajnos olvadozó grönlandi jégről.